Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a “viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.

Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának éve előtti időkből.

“A vikingeknek sokkal több dél- és kelet-európai génje volt, mint előzetesen becsültük. Gyakran a világ túlsó feléről származókkal nemzettek közös gyerekeket. Inkább voltak barnák, mint szőkék, pedig ezt jellegzetes viking vonásnak tartjuk” – mondta a kutatás vezetője.

A kutatás azt is feltárta, hogy a vikinget általában sokkal nagyobb genetikai sokszínűséget mutattak, mint azok a földművesek, akik Skandinávia belső, tengertől távolabb eső részein éltek.

A vikingek három évszázadon át kereskedelmi állomáshelyeket és városokat hoztak létre az “amerikai kontinenstől az ázsiai sztyeppéig”.

Amellett, hogy brutális portyákat vezettek szerte Nyugat-Európában és rabszolga-kereskedelmet folytattak a mai Oroszország területétől a Közel-Keletig, megalapították Dublint, egyik elnevezésük emlékét a franciaországi Normadia őrzi, valamint segítettek létrehozni az első orosz államnak nevezett Kijevi Nagyfejedelemséget.

Forrás: MTI

Fotó: Pixabay