A mai nap hivatalosan is a cicáké

A Nemzetközi Macskanapot először 2002-ben, az Nemzetközi Állatjóléti Alap, az IFAW ajánlására rendezték. A kezdeményezéshez, hogy ezen a napon a világ egyik legnépszerűbb háziállata előtt rójuk le tiszteletünket és hódolatunkat ( a macskák elvárják) több állatvédő szervezet is csatlakozott.

A mai napon tehát bátran terítsük ki a vörös szőnyeget az ember egyik legkedveltebb szőrös, négylábú társa, a macska előtt, hiszen nem véletlen, hogy például az ősi Egyiptomban istenekként is imádták ezeket a csodás lényeket. A macskák ma is – ha nem is istenségek – bolygónk legmenőbb és legarisztokratikusabb lényéi közé tartoznak: függetlenek, kíváncsiak, kalandvágyóak, lenyűgöző fizikumuk van, és nem mellesleg igazi lélekgyógyászok.
A cicák háziasítása azonban rendkívül sokáig tartott, kezdete az ember letelepedésének időszakára tehető. Számos ősi vallás szerint a macskák felemelkedett lelkek, melyek az emberek társai vagy vezetői, minden dolgok tudói, akik azért hallgatnak, hogy ne befolyásolják pártfogoltjaikat. Egyes hiedelmek szerint hatodik érzékkel rendelkeznek, képesek a lelkek, a szellemek és a gonoszság észlelésére.

A macskatartásnak számos pozitív hatása van: javítja a mentális egészséget, csökkenti a stresszt és a depressziót. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás, dorombolás, bújás, fújás, morgás, perregés. És bár határozott és független egyéniségek, nagyon ragaszkodóak tudnak lenni.

Pixabay