Budapesten nyílt meg a világ első gorillahang bemutató állomása

Megújult az Emberszabású Majmok Házának információs rendszere a Budapesti Állatkertben. Többek között egy gorilla „nyelvi labort” is létrehoztak, amelynek segítségével a látogatók a gorillák jellegzetes hangjaival is megismerkednek. A gorilla csapat tagjai által különbönféle érzelmi állapotokban és kommunikációs helyzetben használt hangokat több száz órányi felvételből válogatták ki.

Ezentúl még több látogatói élményt kínál az Emberszabású Majmok Háza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A most átadott új információs rendszer részeként ugyanis egy olyan állomást, gorilla „nyelvi labort” is kialakítottak, ahol a gorillák egymás közötti kommunikációjába is bele lehet hallgatni.

Itt például azt hallhatjuk, ahogyan Golo, a gorillacsapat vezérének számító 35 éves hím örömködik – ezt az elégedetten morgó hangot akkor hallatja, amikor örül valaminek:

Az 1987-ben átadott épületet az elmúlt közel négy évtizedben többször is korszerűsítették, megnövelve például az állatok külső, szabadtéri, illetve beltéri férőhelyeit is. Idén, az őszi hónapok során az épület eredeti, az 1980-as évek technológiai színvonalát képviselő szellőzőrendszerét cserélték ki egy teljesen új, korszerű, energiahatékony és igen csendes működésű légkezelő és légtechnikai rendszerre. Ezzel párhuzamosan pedig az állatház nézőterén elhelyezett információs rendszert is megújították.

Az információs rendszer segítségével a látogatók minden eddiginél többet tudhatnak meg az állatházban, illetve a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban lakó orangutánokról és gorillákról, a természetes élőhelyükön a fennmaradásukat fenyegető veszélyekről, vagy arról, hogy hogyan gondoskodnak róluk a Budapesti Állatkertben. Az információs rendszer egy eleme pedig Jane Goodall-nak, a nemrégiben elhunyt világhírű főemlőskutatónak és természetvédőnek állít emléket, aki több alkalommal járt a budapesti Emberszabású Majmok Házában.

Az új információs rendszer egyik különleges eleme a gorilla „nyelvi labor”, amelynek segítségével a látogatók belehallgathatnak a gorillák egymás közötti „beszélgetésébe”. A nézőtéren elhelyezett plexibúrák alatt a látogatók által kiválasztott gorilla egyedek hangjait lehet meghallgatni, sőt az is kiderül, hogy melyik hangjelzés mit jelent, és milyen élethelyzetben használják azt az állatok. Az információk a magyar és angol nyelven is hozzáférhetők.

A világon egyedülállónak számító gorilla „nyelvi labor” az Állatkerti Alapítványnak felajánlott SZJA 1 % támogatásokból valósult meg: egy korábbi kampányban az Alapítványban kifejezetten erre a célra kért adományokat. A hangok gyűjtésében és a „nyelvi labor” kiépítésében az Interton Group volt az Állatkert szakmai partnere. A felvételekhez szükséges mikrofonokat úgy kellett telepíteni a gorillák férőhelyén, hogy azok az állatokat ne zavarják, de ne is legyenek hozzáférhetők az új, ismeretlen dolgokat szívesen szétszerelő főemlősök számára. A felvételek három hét alatt készültek el, erre az időre az Interton egy kisebb hangfelvevő stúdióval települt ki az Emberszabású Majmok Házába. A több száz órányi felvétel feldolgozása során a tapasztalt gondozók segítségével azonosították azt, hogy melyik hangot melyik gorilla adta ki, és hogy az adott állat a hangot milyen élethelyzetben és érzelmi állapotban, milyen jelzésként szokta használni. Amellett, hogy a felvett hangokat felhasználták a gorilla „nyelvi labor” kialakításához, a rögzített hanganyag tudományos kiértékelésén is dolgoznak az állatkerti szakemberek.

Természetesen a gorillák hangjait időnként közvetlenül is hallhatja a közönség, de ez részben a szerencsén múlik, hiszen csak aránylag ritkán adnak ki hangokat, ráadásul olyankor, amikor a beltéri férőhelyeken tartózkodnak, az állatokat a közönségtől elválasztó vastag páncélüvegen keresztül szinte semmilyen hang nem jut ki a nézőtérre. Így a plexibúrák alatt meghallgatható gorilla hangok a látogatók nagy részének teljesen új élményt jelentenek.

Az Emberszabású Majmok Házának nézőterén kialakított új információs rendszert, illetve a gorilla „nyelvi labort” pénteken adta át a nagyközönségnek dr. Sós Endre főállatorvos, az Állatkert főigazgatója, Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért kuratóriumának elnöke, valamint Balogh Géza, az Interton Group ügyvezető igazgatója.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1800-as évek végén is éltek orangutánok, szaporításuk azonban csak azt követően sikerült, hogy 1997-ben az akkor elkészült Emberszabású Majmok Házába költöztek. A gorillák tartására pedig korábban nem is volt mód, épp az állatház felépítése teremtett lehetőséget arra, hogy a Budapesti Állatkert gorillákat is tartson: az elsők 1989-ben érkeztek, és jelenleg is a városligeti intézmény lakói. Az Emberszabásúak Házában, illetve a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban jelenleg két szumátrai orangután és öt nyugati síkvidéki gorilla él: mindannyian kritikusan veszélyeztetett emberszabású fajok képviselői. Az állatok közül a legfiatalabb Indigo, az ötödik budapesti születésű gorilla kölyök, aki december 23-án ünnepli majd nyolcadik születésnapját.

📷Facebook/Fővárosi Állat- és Növénykert