Elképesztő figurák a 40. SPAR Budapest Maraton Fesztiválon

A mezőnyben nem mindennapi vállalással indulók és meghökkentő jelmezekben futó karakterek is feltűnnek, akik mindannyian hozzájárulnak minden idők legnagyobb magyar maratonjának felejthetetlen hangulatához.

Emberfeletti küzdelem az örökbefogadásért

A mezőny egyik legnagyobb vállalását Borbás Tibor szombathelyi hivatásos tűzoltó hajtja végre: az örökbefogadás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet azzal, hogy a teljes maratoni távot 15 kilogrammos tűzoltó védőruhában és légzőkészülékkel a hátán futja le. A plusz súllyal való futás nem ismeretlen számára, de ez a mostani dupla akkora táv lesz, mint a korábbi ilyen jellegű félmaratonja.

Bár Tibor rutinos ultrafutó, aki teljesítette már a Spartathlont (246 km) is, ez a kihívás még számára is rendkívüli. A legnagyobb nehézséget nem a plusz súly, hanem a szellőzés nélküli ruha jelenti, ami miatt óránként akár egy kilogrammot is veszíthet a testsúlyából. Míg a normál maratoni ideje 3 óra 20 perc körül van, most 5 órás időre számít. Futásával a Gólyafészek Gyermekotthont támogatja. „Sokan félnek az örökbefogadástól, pedig nincs mitől tartani. Mi ugyanúgy szeretjük mind a négy lányunkat, nincs különbség” – hangsúlyozza Tibor, aki 2021-ben fogadta örökbe negyedik gyermekét.

A mezőny színei: Zászló, Rubik-kocka és tuba

Vannak, akiket már messziről fel lehet ismerni, és akiknek a jelenléte már-már a Budapest Maraton védjegyévé vált.

A mezőcsáti Ferge István több mint egy évtizede egy különleges ötlettől vezérelve fut: egy csaknem másfél kilós rúdon feszülő magyar zászlóval a kezében teljesíti a maratonokat, sőt, az utóbbi években már egy másodikat is visz a másik kezében. 12 év alatt 26 országban teljesített 51 maratont a lobogókkal. „Miért csinálom? Mert rengetegen megtapsolnak, rengeteg elismerést kapok és ez jól esik. Nagyjából féltávtól az egész felsőtestem beáll, ennek ellenére nem akarom lerakni a rudakat” – mondja a 43 éves, jótékony célokért is futó sportoló, akinek a célja a 100 maraton elérése.

Kocza István, a Rubik-kocka „futónagykövete” szintén elmaradhatatlan alakja a versenynek. A nemzetközi hírű speedcuber 2007-ben, a budapesti Rubik-kocka világbajnokság apropóján döntött úgy, hogy jelmezben fut, és azóta minden évben felveszi a 4 kilogrammos viseletet. Ez lesz a 18. „kockás futása”. „A jelmez súlya nem jelent gondot, a szél azonban meg tudja nehezíteni a futást. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok, de az igazi öröm mégis az, hogy motiválni tudom a futótársaimat” – mondja a jászberényi sportoló, aki a jelmezt kizárólag a SPAR Budapest Maratonon viseli.

A zene és a sport fúzióját testesíti meg Bazsinka József Liszt Ferenc-díjas tubaművész, aki a félmaratoni távot hangszerével a kezében, tubázva teszi meg. A hetente többször futó művész számára a sport a professzionális állóképesség megőrzésének eszköze. „Hetente négyszer-ötször futok egy órát, nekem ez egy légzőgyakorlat. Ezért nem esik nehezemre fújni a tubát” – árulja el, hozzátéve, hogy a maraton a hangszer cipelése miatt már túl kényelmetlen lenne, de a bő húsz kilométeres táv még ideális.

Bár mindannyian másért futnak – egy nemes ügyért, a közönség elismeréséért, mások motiválásáért vagy a szenvedélyükért –, ez a négy különleges sportember azt bizonyítja, hogy a maraton több mint sport. Egy olyan ünnep, ahol a kitartás legkülönfélébb formái mutatkoznak meg, és ahol minden lépés egy személyes történetet mesél el.

📷 Budapest Sportiroda