Elkezdődött a Sárkány Éve Lampion Fesztivál

Különleges esti látványossággal várja a nagyközönséget a Budapesti Állatkert december 16-tól február 24-ig. Ebben az időszakban (kivéve persze szentestét, december 24-ét) esténként 17 és 21 óra között a Sárkány Éve Lampion Fesztivál szemet gyönyörködtető lampionjait lehet megcsodálni.
Magyarországon eddig csak egyszer, hét évvel ezelőtt rendeztek ilyen nagyszabású, a kínai lampionművészet varázslatos alkotásait bemutató programot, amelynek akkor szintén az Állatkert volt a házigazdája. A mostani fesztivál apropója a közelgő Sárkány éve, amely február 10-i holdújévvel veszi kezdetét.

Sokan talán nem is gondolják, mennyi kreatív művészi lehetőség rejlik a kínai lampionokban. Hiszen Európában az emberek jó része csak a hagyományos külsejű, többnyire papírból készült, általában vörösre festett, esetleg sárga színnel díszített, nagyjából sütőtök méretű, és a sütőtökhöz hasonlóan kerekded formájú lampionokat ismeri. A lampionkészítés technikája – vagyis a vázra húzott színes selyem, s az alkotáshoz kapcsolódó belső megvilágítás – azonban szinte bármilyen forma kialakítására lehetőséget biztosít, s a lampionművészek természetesen élnek is ezzel a lehetőséggel.

Maguk a lampionok eredetileg hétköznapi használati tárgyak voltak, amelyekkel a sötétben világítani lehetett. Ennek jelentőségét a modern korban nehezen tudjuk kellőképpen értékelni, hiszen rendelkezésünkre áll az elektromos áram, és magától értetődő természetességgel kapcsoljuk fel a villanyvilágítást. Ám azokban az időkben, amikor erre még nem volt lehetőség, az emberek életének ritmusára sokkal nagyobb hatással volt a nappalok és az éjszakák váltakozása. A lampionvilágításnak a hétköznapi használati értékén túl már kezdettől fogva számos egyéb hatása volt az emberek életére, egyúttal esztétikai élményt is jelentett és kulturális tradícióvá vált. A kínai lampion fesztivál hagyományai egészen a Han-dinasztia idejéig (i.e. 206 – i.sz. 220) vezethetők vissza.

A lampionok vázát hagyományosan bambuszból vagy falécekből, illetve fémszalagokból készítették, utána pedig valamilyen áttetsző anyaggal, tartós, pamutrostokat tartalmazó papírral vagy színes selyemmel borították be. Már a korai időkben is sokféle színben és díszítéssel készültek, de a kínai lampionművészet igazi kibontakozása a Tang-dinasztia idején (618-907) indult meg, amikor már többféle anyag felhasználásával változatos figurális lampionokat készítettek. A Szung-dinasztia korában (960-1279) pedig már vízzel hajtott mozgó lampion kompozíciókat is építettek a lampionművészek.

A Sárkány Éve Lampion Fesztivál több száz látványos, szemet gyönyörködtetű művészi lampionját az alkotók hatalmas képekké, gyakran 5-8 méteres kompozíciókká rendezték össze. Többek között két hatalmas lampion sárkánnyal is találkozhatnak a látogatók.

Persze több más, a kínai kultúra motívumkincsét és formavilágát megjelenítő lampiont is meg lehet csodálni, köztük olyanokat is, amelyek az i.e. III. században uralkodott első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírhelyét őrző, 1974-ben felfedezett cseréphadsereg terrakotta katona figuráit jelenítik meg a lampionművészet eszközeivel.

Sokan talán meglepődnek, de a fesztiválon egy egyiptomi szfinxet ábrázoló, méretes lampion is látható, ami jól példázza, hogy a kínai lampionművészet mindenféle művészeti alkotást képes integrálni, stílustól, kultúrától és történelmi kortól függetlenül.

Minthogy a lampion fesztivál helyszíne az Állatkerthez tartozó Biodóm térsége, nem meglepő, hogy a lampionok között szép számmal akadnak állatokat és növényeket ábrázoló alkotások. Így a közönség többek között lampion óriáspandákat, elefántokat, jegesmedvét, tigriscsaládot, mókust, flamingót, pávát, teknőst és sok más „fénylényt” is megcsodálhat.

A 70 estén át nyitva tartó Sárkány Éve Lampion Fesztivált a szervezők nemcsak azoknak ajánlják, akik kifejezetten érdeklődnek a kínai kultúra iránt, hanem mindenkinek, aki egy kellemes, hangulatos estét eltöltve megcsodálná a nem mindennapi fényvarázst. Kisgyermekkel érkező családokat éppúgy szívesen látnak, mint szerelmespárokat, a Magyarországon élő kínai közösség tagjait, vagy éppen a Budapestre látogató külföldi turistákat.

Fotó: facebook/állatkert