Miután a 13-szoros Grammy-díjas Lady Gaga szeptember végén piacra dobta a “Harlequin” című meglepetés albumát, amelyet a “Joker: kétszemélyes téboly” film Harley Quinn karaktere inspirált, a napokban a zenei anyagot már fizikai formátumban is megjelentette.
Az Interscope Records gondozásában megjelent, LG6.5-ként becézett “Harlequin” album – amelynek album produceri feladatait teljes egészében Lady Gaga és Michael Polansky jegyzi – a káoszban virágzó nő nyers, érzelmi komplexitását tárja fel. Ahogy Harley Quinn és maga Gaga is, az album kiszámíthatatlan, ellentétekkel teli és rendíthetetlenül merész.
Az új album érdekessége, hogy a „Harlequin” Lady Gaga első jazz-inspirálta albuma azóta, hogy hosszú távú együttműködő partnere, és jóbarátja Tony Bennett elhunyt.
Az album a klasszikus standardokat vezeti át a modern korba, úgy mintha ezek a kortalan dalok új értelmet nyernének egy következő éra mikrofonján keresztül. Gaga új életet lehel ezekbe a szeretett számokba, a jazz-imáratát egy friss, avantgárd megközelítéssel kombinálva, tisztelegve a múlt előtt, miközben új utakra vezeti azt.
Ez az, ami a “Harlequin”t különlegessé teszi: az a zenei stílusok közötti könnyed váltás, mindent felhasználva, amit a stúdióban helyénvalónak érztek. Az album a vintage pop modern változata, amely ezúttal erősen támaszkodik az amerikai zenei hagyományokra, a blues-ra és korai amerikai zenére. Az olyan dalok, mint a “World On A String” ma jazznek számítanak, de amikor Tony Bennett először kiadta, egyszerűen csak popzene volt. Ez Harlequin szelleme – egy lemez, amely ellenáll a kategorizálásnak, és az amerikai zene lényegére tapint. Ez egy olyan album, amely emlékeztet arra az időre, amikor a zenészek egyszerűen olyan lemezt készítették, amilyet akartak.
A jazz-től a punkig, a funktól a bluesig és minden, ami közte van – ez a “Harlequin”, a maga egyedi és eredeti hangszereléseivel, amelyek Harley karakterének vibráló káoszát és érzelmi mélységét idézik meg.