Ismét kifehéredhet a korallzátonyok egy része

A korallzátonyok fehéredése gyakorlatilag a hattyúdaluk is egyben, a mészkővázát mutató korall már nem szolgálhat lakóhelyül a környezetükben élő halaknak és más élőlényeknek sem. A sérülékeny koralltömeg az élet forrását jelentheti a vízben élő fajoknak, a tengerek folyamatos melegedése ugyanakkor sötét jövőt vetít előre.

A tengeri élővilág fajainak mintegy negyede kötődik a korallzátonyokhoz, így azok pusztulásával a tengeri táplálékláncok összeomlása következhet be. A James Cook Egyetem ismert korallkutatója, Terry Hughes professzor szerint már több száz kilométeres szakaszokat érint a korallfehéredés, ami egyértelműen a folyamatosan melegedő vízre vezethető vissza. A fehéredés általában éppen akkor terjed el, amikor a legmelegebb a tenger a Nagy-korallzátony körül, azaz éppen ilyenkor, márciusban. A professzor szerint a korallzátony körül 1-2 fokkal most melegebb a vz, mint általában. Van még lehetőség a folyamat visszafordítására, ezt bizonyítja az is, hogy éppen tavaly decemberben is hasonlóan magas hőmérsékletet mértek, és a korallfehéredés akkor is óriási mértéket öltött, ám végül januárban és februárban a korallok egy része felépült.

Az ausztrál kormány ugyan komoly összegeket fordít például hőtűrő korallfajok tenyésztésére, vagy épp a korallokat pusztító tengeri csillagok lehalszására, ám a környezetvédők szerint ez még kevés. A hatékony fellépéshez azonnal és drasztikusan csökkenteni kellene az emberi üvegházgáz-kibocsátást, ezzel megelőzni a vizek további melegedését.

Szerző: Hunyad Ákos

Fotó: Getty Images