Megnyílt a Városi Oázis az állatkerti Biodómban

Július 1-én megnyílt a Városi Oázis a Budapesti Állatkert Biodómjában. Az új, nagyjából egy hektáros fedett bemutatóhelyen igazi trópusi-szubtrópusi látnivaló várja a közönséget, dús növényzettel, érdekes állatokkal, köztük olyanokkal is, amelyeket egy emberöltő óta nem láthatott az Állatkert közönsége. A városligeti intézmény még őslénytani látnivalókkal is készült: mintegy harminc élethű, életnagyságú őshüllőt lehet megcsodálni a Városi Oázisban.

A hulmánoktól a kéregpatkányokig
A bemutatott állatfajok közül az egyik legérdekesebb a hulmán (Semnopithecus entellus). Ez a Dél-Ázsiában, ezen belül India és Banglades területén honos faj a természetben ritkulóban van, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot tart fenn a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása érdekében. A Biodómban látható hulmánok is e tenyészprogram keretében érkeztek a közelmúltban Csehországból, illetve Bulgáriából. A hulmánok kultúrtörténeti szempontból is fontos állatok: Indiában Hanumánnal, a hindu vallás majomfejű és -farkú szent alakjával kapcsolják össze ezeket a majmokat, és szerepelnek Rudyard Kipling híres novellagyűjteményében, A dzsungel könyvében is. A Budapesti Állatkert látogatói utoljára 74 éve láthattak hulmánokat.
Különlegesség a kritikusan veszélyeztetett bali seregély (Leucopsar rothschildi), amely a természetben kizárólag az Indonéziához tartozó, nagyjából Békés vármegyével megegyező nagyságú Bali szigetén, azon belül is elsősorban a sziget nyugati részén található nemzeti parkban él. Vadonbeli állományát 50 egyednél kevesebbre becsülik, így a faj állatkerti szaporítása különösen fontos. Emiatt természetesen ennél a fajnál is életre hívtak egy európai állatkerti tenyészprogramot. A Budapesti Állatkertben korábban ugyan éltek bali seregélyek, de most több mint másfél évtizednyi szünet után láthat újra ilyen állatokat a közönség.
A díszes pávafácánt (Polyplectron napoleonis) palawani pávafácánnak, illetve Napóleon-pávafácánnak is szokták hívni. Előbbi név arra utal, hogy ez a madárfaj a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawanon őshonos. Utóbbinak pedig az a háttere, hogy a fajt a tudomány számára elsőként, 1831-ben leíró francia természettudós, René Lesson nagy tisztelője volt az akkor már egy évtizede halott Napóleonnak. Mi több, a faj tudományos leírásának alapja egy festmény volt, amely Nicolas Huet természettudományi festő és szakrajzoló (akkoriban még nem volt fényképezőgép) készített a madárról, ezt a festményt pedig Lesson Masséna herceg, a neves amatőr ornitológus gyűjteményében látta, aki viszont Napóleon híres hadvezére, André Masséna fia volt. A díszes pávafácán természetes élőhelyén ritkulóban van, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a faj természetvédelmi helyzetét sebezhetőnek minősíti.
A luzoni kéregpatkány (Phloemys pallidus) szintén a Fülöp-szigeteken, Luzon szigetének északi és középső területein honos. A rágcsálók rendjébe, azon belül az egérfélék családjába tartozik. 2-3 kilogrammos súlyával valójában ennek a családnak az egyik legnagyobbra növő képviselője. Jellegzetes bundája és színezete miatt némileg egy óriáspandát imitáló plüssjátéknak néz ki. Bundájának gyümölcsös-pézsma aromájú illata van, amely, ha nem is kifejezetten kellemetlen, a ragadozókat elbizonytalaníthatja. Ez az állat ideje nagy részét a fák ágai között tölti. Karmos ujjaival remekül alkalmazkodott a fák kérgén való kúszásra, ezért is kapta a kéregpatkány nevet.
A fentieken túl több más érdekes állatfajt is láthat a közönség a Városi Oázisban, például a veszélyeztetett szakisima-szigeti fűgyíkot (Takydromus dorsalis), a természetvédelmi státusza szerint sebezhető besorolású, csak Madagaszkáron honos Henkel-laposfarkúgekkót (Uroplatus henkeli), vagy a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősének számító sarkantyús teknősöket (Centrochelys sulcata).

Zöld varázslat
A Városi Oázis fő karakterét a dús növényzet adja: az egyhektárnyi látogatható terület közel harmadát növényzet borítja (az összes ültetőfelület egészen pontosan 2950 m2). A Biodóm épülete eleve úgy készült, hogy a központi csarnokba növényeket lehessen telepíteni. Az épület kivitelezése során kialakított 150 ültetővályúba a növények betelepítéséhez 276 m3 üveghab drénréteget, illetve 1740 m3 speciális termőközeget (trópusi növényeknek való föld) hordtak be: ez utóbbi mennyiség 70 darab, nyerges vontatóval vontatott félpótkocsi szállítási kapacitásának felel meg.
A növények telepítése még 2021-ben kezdődött a filmiparból „nyugdíjba vonult” pálmákkal. A Biodómban látható, tekintélyes méretű kanári datolyapálmákat (Phoenix canariensis) és közönséges datolyapálmákat (Ph. dactylifera) ugyanis eredetileg a Marvel Studios részben Magyarországon forgatott minisorozatának, a Holdlovagnak (Moon Knight) a díszleteként használták, s utána kapta meg őket az Állatkert. Külön logisztikai kihívás volt a méretes pálmákat az épületbe beszállítani.
A betelepített növények több különböző forrásból származnak. Egy részüket ajándékba kapta az Állatkert magánszemélyektől: ezek nagyrészt sokáig szeretettel gondozott, de a lakást, lépcsőfordulót kinőtt növények, amelyek most olyan helyre kerülnek, ahol kedvükre nőhetnek tovább. Más részüket újonnan vásárolta az Állatkert: a növénybeszerzésre 11,5 millió forintot költöttek. A Biodómba betelepített növények jelentős részét azonban az Állatkert kertészei maguk szaporították és nevelték az elmúlt öt évben, tudatosan készülve a Biodóm növényesítésére. Az Állatkert háttérkertészetéből a Biodómba betelepített, saját nevelésű növények értéke megközelíti az 50 millió forintot.

Dínók a Biodómban
A sokféle élő állat és növény mellett őslényeket is láthat a közönség a Biodómban: harmincnál is több különféle dinoszaurusz és egyéb őshüllő élethű, életnagyságú modellje segít felidézni a földtörténeti múltat. Sok közülük mozogni is képes.
Az Állatkertben már sok évtizede törekednek arra, hogy az ősi idők állatvilágát is bemutassák valamilyen módon, a Nagyszikla belsejében kialakított, 2012-ben megnyitott Varázshegynek is van az ősvilági élettel kapcsolatos tematikus részlege. Mi több, már a Biodómban is volt egy nagyon sikeres őslénykiállítás 2025 februárjában és márciusában, amelyet akkor több mint 47 ezer látogató keresett fel. A korábbi kiállítás iránti nagy érdeklődés ösztönözte az állatkerti szakembereket arra, hogy az ősvilági élet a Városi Oázisban is megjelenjen.
A bemutatott őshüllők közül a legnagyobb a Brachiosaurus életnagyságú rekonstrukciója: 25 méter hosszú és csaknem 12 méter magas. Természetesen nem hiányoznak az olyan ismert és népszerű őslények sem, mint a ragadozó Tyrannosaurus, a lemeztaréjos Stegosaurus vagy éppen a hátán jellegzetes taréjt viselő Spinosaurus. Különösen impozáns a Quetzalcoatlus rekonstukciója: a repülő őshüllők óriásának a szárnyfesztávolsága 12 méter körül lehetett.
A szervezők külön odafigyeltek arra, hogy a magyarországi dínók se maradjanak ki a tárlatból. Így meg lehet nézni például a Hungarosaurus rekonstrukcióját is: ennek a dinoszaurusznak a maradványait a Bakonyban, Iharkút mellett találták magyar őslénykutatók.

A természet rejtett színei a Biodómban
A Biodóm egyik folyósóján a Láthatatlan valóságunk című fotókiállítást is bemutatják. A tárlat Berentés Ágnes geológus, geográfus és barlangi fotós különleges, ibolyántúli (UV) megvilágítás mellett készített felvételeit vonultatja fel interaktív érintőképernyőkön. Az emberi szem csak a fény egy meghatározott tartományát érzékeli, az állatvilág egyes képviselői azonban az ibolyántúli fény érzékelésére is képesek. Ebben a fényben egészen más képet mutat a természet, mint amit az ember megszokott, ezért Berentés Ágnes különleges felvételei a természet titkos arcát tárják fel a látogatók előtt.

📷MTI/Purger Tamás