Most először az Európai Unió zeneiparára koncentrál az IFPI friss jelentése

A hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI -az International Federation of the Phonographic Industry – amelynek hazai képviselője a MAHASZ – kiadta első olyan jelentését, mely az európai uniós zenei piacra fókuszál. 

A jelentés azt vizsgálja, hogy a lemezkiadók munkája és befektetései hogyan viszik sikerre az európai zeneipar szereplőit mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A kiadvány továbbá betekintést nyújt az EU globális zenei ökoszisztémában elfoglalt helyének megőrzésével és megerősítésével kapcsolatos kihívásokba és lehetőségekbe is. Reflektálva a világ más régióiban tapasztalható gyors növekedésre és fejlődésre, a jelentés bemutatja azt is, hogy az EU döntéshozói hogyan segíthetnek a zenei piac pozitív jövőjének biztosításában az európai zenei élet ezen sorsfordító időszakában.

A beszámoló főbb megállapításai:

1. Az Európai Unió egy nemzetközileg elismert, meghatározó zenei színtér, de van még hova fejlődni.

Az EU zenei hangfelvételekből származó éves bevétele 2023-ban 5,2 milliárd euró volt, amely meghaladja Japán (2,5 milliárd euró), az Egyesült Királyság (1,7 milliárd euró) és Kína (1,3 milliárd euró) bevételeit is.

Viszont az inflációval kiigazítva az EU zenei hangfelvételekből származó bevételei 2023-ban csupán 61%-át érték el a 2001-es szintnek (az iparág bevételi csúcsának).

2. A lemezkiadók befektetései pozitív hatást gyakorolnak az egész európai zeneiparra, és lendületet adnak az EU GDP-hez való hozzájárulásának.

A hangfelvétel-kiadók által közvetlenül megtermelt vagy befektetett minden egyes 1 euró további 1,80 euró GDP-hozzájárulást eredményez a zenei ágazat értékláncának más részein.

3. Az európai helyi művészek sikeresebbek a saját területükön, mint más régiók művészei a saját piacukon. Az EU-s lét azonban azzal a kockázattal jár, hogy az előadó lemarad az eddigi legversenyképesebb globális piacon.

Azon a 22 uniós piacon, ahol az IFPI éves slágerlistaadatokat gyűjt, a top 10-es kislemezek átlagosan 60%-a hazai előadóktól származott – szemben az EU-n kívüli piacokon elért 47%-kal.

Viszont a nemzetközi top 10-es kislemezek között az amerikai előadók vezetnek (például Miley Cyrus vagy Taylor Swift), illetve a latin- és közép-amerikai előadók is jól teljesítenek.

A jelentés azt is felvázolja, hogy az uniós intézmények hogyan támogathatják a virágzó zenei ágazatot és a felelősségteljes és etikus mesterséges intelligencia fejlesztését:

• Minden olyan nemzeti kezdeményezés megelőzése, amely veszélyeztetné az európai digitális egységes piac működését, valamint a zeneipar dinamikus növekedési és fejlődési képességét;
• A mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok meggátolása abban, hogy szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat jogosulatlanul dolgozzanak és használjanak fel;
• A szellemi tulajdonra vonatkozó uniós szabályok teljes körű érvényesítése egész Európában.
  A jelentéssel kapcsolatban Victoria Oakley, az IFPI vezérigazgatója elmondta: “Az EU létfontosságú hely a zene számára. Hihetetlen múlttal rendelkezik abban, hogy rendkívüli művészeket hozzon létre, akik generációkon keresztül gyönyörködtetik a zene rajongóit világszerte, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa megőrizze helyét a globális kulturális térképen.

Egyértelmű, hogy a lemezkiadók munkája, befektetései és szenvedélye, valamint a fantasztikus európai művészekkel való partnerségük pozitív fejleményeket eredményeznek az EU-ban, és támogatják a világ zenei életében betöltött vezető szerepét.

A jelentésben szereplő adatok azonban azt mutatják, hogy a világ más részei gyorsan fejlődnek és növekednek, az EU pedig lemaradhat. A politikai döntéshozóknak most lehetőségük van arra, hogy segítsenek ezt orvosolni: jól működő belső piacot biztosítva, jogbiztonságot és védelmet nyújtva a zenei jogtulajdonosoknak, támogatva a felelős és etikus mesterséges intelligencia fejlődését, és olyan versenyfeltételeket teremtve, amelyek között a mai dinamikus zenei ágazat fejlődni tud. Napjainkban az európai zeneipar nagy kockázattal, de egyben nagy lehetőségekkel is szembesül. Az, hogy a politikai döntéshozók hogyan kezelik ezeket a kérdéseket, segít meghatározni a jövőjét.”