Petárda helyett cukiságbomba robbant az Állatkertben

2024.01.02. - 09:00

Újév napján mutatkozott be a matákókölyök, amely a Budapesti Állatkertben cseperedik. A tatuk, más néven övesállatok közé tartozó matakók eredetileg Dél-Amerikában őshonosak, Budapesten az állatkerti Pálmaházban láthatja őket a közönség. A kicsi éppen egy hónapos, mostanra lett elég nagy ahhoz, hogy búvóhelyéről rendszeresen előmerészkedjen. Az egyhónapos kisállat nevet még nem kapott, de azt már tudni, hogy fiú.

Petárda helyett cukiságbomba robbant az Állatkertben

Január elsején mutatkozott be a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb matakója, azaz déli háromöves tatuja. A most egyhónapos jövevényről az már kiderült, hogy fiú, nevet azonban eddig még nem kapott. A nagyközönség a Pálmaház központi csarnokában láthatja, közös férőhelyen Lunával, az anyaállattal. Az elmúlt hetekben nem sok látszott a kicsiből, de mostanában már egyre többször merészkedik elő, így egy kis szerencsével bárki megcsodálhatja. Persze most még folyamatos szülői felügyeletre szorul, ezért arasznyinál nagyobb távolságra nem is igen távolodik el Lunától, a nyolcéves anyaállattól.

A matakó (Tolypeutes matacus) Dél-Amerikában őshonos emlősállat. A tatuk, vagy más néven övesállatok húsznál is több faja közül a viszonylag kisebb termetűek közé tartozik. Más tatukhoz hasonlóan a matakó testét is bőreredetű csontpáncél védi. Amíg azonban a rokon fajok csak korlátozott mértékben tudnak összegömbölyödni, és puha hasi oldalukat inkább úgy védik, hogy félig a földbe ássák magukat, addig a matakók esetében az összegömbölyödés szinte tökéletes. A csontpáncél ugyanis a vállövi és a medenceövi vértből, a köztük lévő három övből, illetve a fejtetőt és a farkat védő pajzsokból áll, amelyek igen rugalmas ízesüléssel kapcsolódnak egymáshoz. Összegömbölyödéskor az állatot minden irányból tökéletesen körbeveszik a csontpáncél elemei.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2016 óta foglalkoznak matakók tartásával, és már több alkalommal sikerült őket szaporítani.

Fotó: Bagosi Zoltán