Továbbra is a tv-ben bíznak leginkább a magyarok

Az NMHH hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített friss kutatásból kiderült, hogy összességében alacsony az egyes médiumokba vetett bizalom, ami a 18-29 évesek körében a legmagasabb bármelyik médiumot tekintve, minél idősebb valaki, annál kritikusabban szemléli a különböző felületeket.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága tájékoztatója szerint, a legtöbbet fogyasztott médium a televízió: a 18-79 éves lakosság 71 százaléka naponta bekapcsolja, ezt követi a közösségi média (66 százalék) és jóval kevésbé népszerű az online vagy nyomtatott sajtó.
Az NMHH felmérése arra jutott, hogy valamilyen felületen szinte mindenki rendszeresen fogyaszt médiatartalmat, csupán a 18-79 éves lakosság 8 százaléka jelezte, hogy egyik médiumot sem nézi, olvassa vagy hallgatja naponta.

A televízió a legmegbízhatóbbnak ítélt médium, míg a nyomtatott sajtót tartják a legkevésbé hitelesnek; a bizalom a 18-29 éveseknél a legmagasabb bármelyik médiumot tekintve, minél idősebb valaki, annál kritikusabb.

A kifejezetten politikai hírek esetében is őrzi vezető helyét a televízió: a lakosság harmada tartja a legmegbízhatóbbnak, érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 72 százaléka minősítette elfogultnak – írták.
A kutatás szerint a politikai híreknél a tévé után az online híroldalakat tartják a legmegbízhatóbbnak a magyar médiafogyasztók.

Az elfogultság és a megbízhatóság tehát nem mond ellent egymásnak: még a legkevésbé elfogultnak tartott közösségi média esetében is csupán a megkérdezettek fele nyilatkozott kedvezően – írták, hozzátéve, ugyanakkor erős igény mutatkozik arra, hogy a média a lehető legnagyobb mértékben független legyen a politikai híreknél, 78 százalék tartja ezt fontosnak.

A kutatésból kiderül, hogy dezinformáció terjesztésében egyértelműen kiemelkedik az online média, és a felnőtt magyar lakosság döntő többsége, 90 százaléka találkozott már hamis információval; 86 százalékuk online híroldalon vagy közösségi médiában bukkant ilyen hírekre, melyek háromnegyede politikai témájú volt.
Az álhírek felismerésének képessége az életkor előrehaladtával csökken, és az iskolai végzettség növekedésével nő.
A vélt vagy valós dezinformációt ugyanakkor csak elenyésző számban, az esetek 4 százalékában jelentik be az emberek az adott platformon – közölték.
A mesterséges intelligencia szerepét a médiában a felnőtt magyar lakosság nagy arányban semlegesnek értékeli.

A pozitívumok között a munkához szükséges idő csökkenése áll az élen, a negatívumok között pedig az álhírek készítését és terjesztését említették a legtöbben.

Forrás: MTI

📷Pexels/Ali Pazani