A majdnem ezer tudós és 52 szerző részvételével végzett hüllőkutatás 2005-ben kezdődött. A projektet pénzügyi gondok lassították – mondta Bruce Young, a NatureServe tudományos szervezet zoológusa, a tanulmány egyik szerzője. Sokkal nagyobb figyelmet kapnak az állatvédőktől a szőrösebb, tollasabb fajok.
Pedig a hüllők is lenyűgözőek és alapvető fontosságú részei az ökoszisztémának”- mondta Young.
A galápagosi tengeri leguán, az egyetlen gyíkfaj a világon, amely alkalmazkodott a tengeri élethez, szintén a kihalással veszélyeztetettek közé tartozik – mondta Blair Hedges, a tanulmány egy másik társszerzője, a Temple Egyetem biológusa.
A leguánnak ötmillió évébe telt, hogy alkalmazkodjon a tengeri táplálkozáshoz, ilyen sok evolúciós történelem menne veszendőbe, ha ez az egyetlen faj kihalna – mondta a kutató. A világ tengeriteknős-fajai közül hatot fenyeget a kihalás, a hetedik is gondban van, de a tudósoknak nincs elég adata a kategóriába sorolásához. A hüllőket fenyegető legnagyobb veszély az egész világon az élőhelyeik pusztulása.
A vadászat, az invazív, nem honos fajok szintén veszélyt jelentenek – mutatott rá Neil Cox, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) faji sokszínűséget értékelő osztályának vezetője. Az erdős területeken élő hüllőkre, köztük a királykobrára nagyobb eséllyel leselkedik a kihalás, mint a sivatag lakóira, részben azért, mert az erdőkben nagyobb a valószínűsége az emberi pusztításnak – állapította meg a tanulmány.
Szerző: Veress Liza
Fotó: Pixabay