Ma van a biológiai sokféleség nemzetközi napja - a Budapesti Állatkert is sokat tesz a veszélyeztetett fajok védelme érdekében

Szerte a világon május 22-én ünneplik a biológiai sokféleség nemzetközi napját., ugyanis 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleségről szóló riói egyezményt. A jeles nap évfordulóján 2000 óta rendezik meg évről évre a világnapot az ENSZ közgyűlésének döntése alapján.
A biológiai sokféleség megőrzésének az állatkertek is fontos résztvevői. Az első nemzetközi állatkerti együttműködés, amelyet egy veszélyeztetett faj érdekében hívtak életre, még 1923-ban jött létre az európai bölény megmentésére. Ebben a munkában akkor a Budapesti Állatkert is részt vett. Később a természetvédelem, a veszélyeztetett fajok megőrzése már az állatkertek egyik kiemelt célkitűzésévé vált.
Mára nemcsak maguk az állatkertek, hanem a globális természetvédelmi erőfeszítésekben részt vevő más szervezetek is nagy jelentőséget tulajdonítanak az állatkertek szerepének a biológiai sokféleség védelmében. A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN), illetve annak Fajmegőrzési Bizottsága (SSC) például épp tavaly októberben adott ki egy állásfoglalást az állatkertek, akváriumok, illetve a botanikus kertek természetvédelmi jelentőségéről.

A sokféleség bemutatása
A Fővárosi Állat- és Növénykertben 642 állatfaj 6158 egyedét és további 94 tenyészetet láthat a nagyközönség. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően változatos zoológiai gyűjteményt jelent, a hazai állatkertek közül pedig Budapesten lehet látni a legtöbb állatfajt. Ráadásul nemcsak emlősökkel, madarakkal és hüllőkkel foglalkoznak, hanem ezen állatcsoportok mellett kétéltűeket, különféle halakat és gerincteleneket is bemutatnak: tehát olyan állatcsoportok képviselőit is, amelyekből sok állatkertben csak mutatóban akad egy-két faj, vagy pedig teljesen hiányoznak.
A Budapesti Állatkert célja, hogy a változatos gyűjteménnyel az élővilág sokféleségének minél szélesebb keresztmetszetét mutassák be a közönségnek, ezzel is érzékeltetve magát a sokféleséget, a biodiverzitást, mint az élővilág egyik legfőbb jellemzőjét.
A változatosság bemutatására való törekvés egyébként az állatok mellett a növényvilágra is kiterjed. Így az intézmény méltán viseli az állat- és növénykert nevet, hiszen nemcsak parkosított területről van szó, hanem arborétum, illetve botanikus kert értékű gyűjteményes kertről, amelyben a bemutatott fajok és változatok száma még az állatokét is meghaladja.
A sokféleség bemutatásán belül az elmúlt időszakban külön is odafigyelnek a tengeri élővilággal kapcsolatos bemutatásra, ismeretterjesztésre. A Budapesti Állatkert ugyanis csatlakozott az ENSZ által a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra meghirdetett Óceánok Évtizedéhez, amelynek fontos része a tengerekkel, óceánokkal, tengeri élővilággal kapcsolatos ismeretterjesztés is.

Tenyészprogramok és terepi védelem
Az állatkertek természetvédelmi tevékenységének egyik kiemelt területe a ritkulóban lévő fajok állatkerti szaporítása: ezt a munkát nemzetközi tenyészprogramok hangolják össze. A Budapesti Állatkert számos ilyen tenyészprogramban vesz részt, részben ismertebb fajok, mint például a gorillák, az ázsiai elefántok, a zsiráfok vagy éppen a vörös pandák, de nem annyira közismert, ám ugyancsak védelemre szoruló állatok, többek közt az ázsiai vadkutyák, az óriásvidrák, a mhorr gazellák vagy éppen a tarvarjak megőrzése érdekében.
A ritkulóban lévő fajok sikeres szaporítása mellett a Budapesti Állatkert munkatársai a fajmegmentő tenyészprogramok nemzetközi koordinációjában is részt vesznek. Budapestről irányítják például a pompás koronásgalamb, a szürke kenguru (más néven keleti szürke óriáskenguru), illetve az óvilági majmok közé tartozó mandrill tenyészprogramját, és itt vezetik a király paradicsommadár európai törzskönyvét Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) egy-egy állatcsoporttal foglalkozó tanácsadói testületeinek munkájában is jelentős munkát végeznek a Budapesti Állatkert szakemberei, például az állatkerti állatorvoslás, az állatkerti elefánttartás vagy éppen a gorillák tartása terén. Az európai szövetség kisemlősökkel foglalkozó szakcsoportjának tagjai épp a múlt héten tartottak tanácskozást Budapesten.
A Budapesti Állatkert nemcsak a veszélyeztetett fajok állatkerti, úgynevezett ex situ megőrzésében vesz részt, hanem terepi, élőhelyi, in situ programokban is, többek között olyan fokozottan védett állatfajok esetében, mint például a rákosi vipera (korábbi nevén parlagi vipera), a szöcskeegér, valamint az ürge. Ez utóbbi faj esetében a természetvédelmi erőfeszítéseknek nemcsak az ürgék miatt van jelentősége, hanem azon ritkulóban lévő a ragadozómadár fajok miatt is, amelyeknek az ürge az egyik fontos zsákmányállata.

Haza vadállatok mentése
A Fővárosi Állat- és Növénykertben vadállatmentéssel is foglalkoznak. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok emberi segítségre szoruló egyedeinek nyújtanak második esélyt. A mentett állatok között akadnak fészekből kiesett énekesmadarak, sérült gólyák és baglyok, mérgezett sasok, elárvult kismókusok, telelésben megzavart denevérek és még sok más állat. A tavalyi, 2023-as esztendőben összesen 130 faj 1368 egyede került be az Állatkert vadállatmentő központjába. Köztük olyan fokozottan védett állatok is, mint a kerecsensólyom, a rétisas vagy a parlagi sas.
A sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat felnevelik. A sikeres rehabilitációt követően pedig – a helyi természetvédelmi szakemberekkel együttműködve – visszajuttatják őket természetes élőhelyükre.

Fotó: Getty Images