A résztvevők történelmi séták keretében megtudhatják, milyen lehetett 1848. március 15-én végigjárni a pesti belváros utcáit a változást kívánó tömeggel, hogyan alakult Széchenyi, Kossuth, Batthyány és Petőfi hitvesének élete a szabadságharc leverését követően, valamint az is, hogy mit jelentett a kor emberének a múzeum idén 175 éves épülete.
A Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen meghirdetett séták például a Károlyi grófok egykori palotájától indulnak az első magyar múzeumnak otthont adó épületbe, ahol szombaton egy különleges, élőszereplős tárlatvezetésre, vasárnap pedig egy épülettörténeti sétára várják az érdeklődőket.
A “Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben!” című séta során kiderül, hol és ki mellett ébredt a forradalmi nap hajnalán Petőfi Sándor, és milyen lehetett 1848. március 15-én végigjárni a pesti belváros utcáit a változást kívánó tömeggel.
A “Négy nő egy órában” program az 1848-as forradalom korába vezet, négy rendkívüli egyéniség, négy életút bemutatásával. M. Lovas Krisztina történész élő múzeumi programmal egybekötött tárlatvezetése során Széchenyi, Kossuth, Batthyány és Petőfi hitvesének életútjával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Vasárnap a történeti séta után az érdeklődők a Nemzeti Múzeum épületéről tudhatnak meg többet, amely idén 175 éve, 1847-ben készült el.
Emellett a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása részletesen mutatja be március 15. eseményeit, látható többek között a 12 pont, a Nemzeti dal egy példánya és Petőfi kokárdája is. Az intézmény múzeumpedagógusainak csaknem egyórás tárlatvezetésén a látogatók megismerhetik a forradalom titkait, és azt is megtudhatják, hogy miben különleges a magyar kokárda, hogyan bontakozott ki a szabadságharc, és milyen úton jutott el a szabadságharc később Világoshoz.
A gyerekeket március 15-én forradalmi tárgykészítő foglalkozásra hívja a múzeum, ahol csákók és párták mellett mindenki elkészítheti saját kokárdáját is.
Az Magyar Nemzeti Múzeum részletes ünnepi programja a https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/programok-magyar-nemzeti-muzeumban linken érhető el.
Forrás: MTI
Fotó: Wikimedia