Óvd a denevérekelt! Ma van a denevérek világnapja

A jeles nap eredeti angol elnevezése – International Bat Appreciation Day – utal a célokra is, ezek pedig a denevérek megismertetése a széles nyilvánossággal, ökológiai jelentőségük méltatása, valamint a denevérekkel szembeni indokolatlan előítéletek megszüntetése, helyes megítélésük elősegítése.
A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő központjában is évente több száz bajba került, védett vagy fokozottan védett denevért mentenek meg a biztos pusztulástól.

Évről évre több száz mentett denevér kerül be a Budapesti Állatkert vadállatmentő központjába is. 2020-as esztendőben például 11 denevérfaj 398 egyede kapott második esélyt e munkának köszönhetően: ezek az állatok emberi segítség nélkül elpusztultak volna.

A téli hónapokban főleg telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A téli nyugalmi időszakban ezek az állatok védett telelőhelyekre húzódnak vissza, ám a télen végzett bontási munkálatok során előfordul, hogy egy-egy ilyen telelőhely napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen ettől kezdve már nincs semmi, ami a zord időjáráskor megvédené őket, új telelőhelyet pedig már késő keresni. Szerencsés esetben a telelő denevéreket felfedező magánszemélyek vagy építési vállalkozók a törvényi előírásoknak megfelelően értesítik a hatóságokat, és ilyenkor gondoskodni lehet a telelésben megzavart állatok megóvásáról. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a telelőhelyükről kibontott, kipiszkált denevéreket sorsukra hagyják.

A téli hónapokban főleg telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A téli nyugalmi időszakban ezek az állatok védett telelőhelyekre húzódnak vissza, ám a télen végzett bontási munkálatok során előfordul, hogy egy-egy ilyen telelőhely napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen ettől kezdve már nincs semmi, ami a zord időjáráskor megvédené őket, új telelőhelyet pedig már késő keresni. Szerencsés esetben a telelő denevéreket felfedező magánszemélyek vagy építési vállalkozók a törvényi előírásoknak megfelelően értesítik a hatóságokat, és ilyenkor gondoskodni lehet a telelésben megzavart állatok megóvásáról.

Az Állatkert vadállatmentő központjában a telelésben megzavart denevéreket átteleltetik, a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél minden esetben az, hogy a mentett állatok végül képesek legyenek emberi segítség nélkül is boldogulni. S amikor ez megtörténik, a rehabilitált állatokat természetes élőhelyükre engedik vissza.

Így nevelik a mentett kis denevéreket az Állatkertben:

Mit kell tudni a denevérekről?

A denevérek – az Antarktisz kivételével – valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert, vagyis az eddig felfedezett emlősállatok több mint egyötöde a denevérek közé tartozik. Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul, annak ellenére, hogy hazánk Európa területének alig 1 százalékát teszi ki. Ezért is szokták mondani „denevéres” körökben, hogy Magyarország „denevér nagyhatalom”.

Az 1400 denevérfajból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A hazai fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll, 20 faj védett, 8 pedig fokozottan védett.

A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért, magjainak széthordásáért „felelnek”. A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő, esetleg kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki, és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét, terjesztik el.

De nemcsak általában a bioszféra szempontjából fontosak a denevérek, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is. Hiszen a denevérek által fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők, sőt olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek. Van olyan közgazdasági számítás, amely szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot hajtanak a világ mezőgazdaságnak és egészségügyének.

Fotó: fermate/Getty Images